Festői (pletyka) fészek

Artris

Artris

10 bizarr műalkotás, avagy tessék csak botránkozni… (1.rész)

2015. május 22. - Artrissa

Rossz nyelvek szerint, akinek van otthon egy fűrésze/kalapácsa, egy sufinija vagy pincéje, hozzá egy kis bátorsága, az rendelkezik a kortárs művész minden hozzávalójával … (ezen a ponton persze elvesztettünk minden művészettörténész olvasót, de ők amúgy se …  Különben meg elhamarkodták, mert van magyarázat.) Szóval, annyi azért világos, hogy a fent felsoroltakon kívül szükség lesz még valami másra is. De hogy mi az a valami más, azt a művészettörténészek se nagyon tudják megfogalmazni… Nézzünk néhány vitathatatlanul világhíres kortárs alkotót/alkotást – hátha kiderül.

Csak erős idegzetűeknek. Saját felelősségre.

body-worlds-hagens.jpg

1. Gunther von Hagens német anatómus azzal tett szert világhírre, hogy emberi testeket lényegített műalkotássá. Magát a technikát is ő találta fel: folyékony műanyagot injektál a holttestbe, ami megszilárdul ily módon állandósítva a test minden egyes apró részletét. A folyamat azért nem ennyire egyszerű, és ennyi a lényeg. Örökre vasalva – mondhatnánk, de nem tesszük, mert ízléstelen lenne. Bár Hagens doktor eredeti célja az emberi test anatómiájának demonstrálása volt, vagyis inkább tudományos, mint művészeti ambíciók vezérelték, idővel azonban szépen belerázódott a világhírű művész státuszába. Emberszobrai 1995 óta úton vannak, kiállításait világszerte 26 millióan látták. Tagadhatatlan, hogy nem mindenki osztatlan lelkesedéssel,  számtalan vallás képviselői hördültek fel úristennel közös „alkotásai” láttán. És még akkor nem beszéltünk az országos botrányról, ami élő tévéadásban közvetített boncolását kísérte 2002-ben…. Mostanra nem sok választja el attól, hogy a  londoni Tower legmélyebb tömlöcébe vessék, ezért aztán újabban – állítólag – egy elmozdítható lépcsőkar mögé rejtett laboratóriumban dolgozik…nagy titokban. Annyira titokban, hogy a sajtó persze még a lépcsőről is tud….

2. Marcel Duchamp Szökőkút című fejre állított piszoárján – amely egyben a művészeti gondolkodást feje tetejére állította - egyszer már ámuldoztunk itt. Aki nem hiszi, járjon utána és nézze meg 

3. Roger Hiorn, a tekintélyes brit Turner díj jelöltje. Sokak szerint valami összetűzése lehetett gyermekkorában a porszívóval. A képen látható „szobor” például egy porrá őrölt repülőgépmotorból készült ... khm… tájkép.

roger-hiorns-dust.jpg

A londoni Tate Gallery-ben volt látható más hasonló jellegű, ám anyagára nézve marhaagy, műanyag és fém „ötvözetből” készült műalkotásokkal egyetemben. (Igen, marhaagy.)  A videón Hiorn művészetének nagyszerűségéről beszél a The Guardian műkritikusa, a Turner díj kurátora. A porított-repülőgépmotor-sivatag kb. 6.30-nál kezdődik.

4. Simon Starling műalkotása egy sufni. Pontosabban egy hajó, még pontosabban egy sufnihajó.  Rossz nyelvek szerint néhány léc, amiből hajót és sufnit gyártanak – normális körülmények között. Azok azonban esetünkben nincsenek. A művész elmondta, hogy amikor rábukkant a … dologra -  nevezzük az egyszerűség kedvéért most csak sufnihajónak - volt az oldalán egy pedál. Ez adta az ihletet, hogy  hajóvá alakítsa. (Nem, nem biciklivé. Hajóvá.) Aztán a Tate kiállítására visszaalakított sufnivá.  Akinek ez felesleges időpocsékolásnak tűnne, azok számára elmondom, hogy nem az: a művész ezzel megnyerte a 2005-ös Turner díjjal járó 25 ezer fontot (több mint 10 millió forint). Ezért sokan nem egy sufnit, de egy lakótelepi tízemeletest is fel-le pedáloznának örömmel…..

shed-boat-simon-starling.jpg

A díj átvételekor Startling kivételesen szerencsés művésznek nevezte magát. Ezzel gondolom, mindenki egyetért…

(folyt.köv.)

Igaz-e, hogy Banksy nő, avagy itt a titok nyitja... (4. rész.)

Banksy, a világhírű street artist - nő. Ezt állítja a CityLab című amerikai lap. Mert hol van még egy olyan graffitis, aki ennyi nőt ábrázol a művein?!

banksy_takaritono.jpg

Ennyit?? Akár csak egyetlen egyet! Banksy vitathatatlanul szereti a nőket, kislányokat, gyerekeket, a nőinek tulajdonított tevékenységeket, és tény, hogy ez női beállítottságra vall.

banksy_gyerekek.jpg

Ellentétben minden, mondom minden más graffitissel. Nem is beszélve a fantasztikus szervező képességéről: úgy mozgat egy csomó embert, rendez filmet, multitaskol, stb., hogy soha senki nem látja, vagy ha igen, nem beszél róla. Ehhez nő kell (hmm, erről most ne nyissunk vitát….)!

Viszont ez így azért elég vékony, el kell ismerni … A biztonság kedvéért nézzük a másik opciót is: Banksy - férfi. Erre utalhat az, hogy az az egyszál újságíró, aki valaha interjút készített vele, egyértelműen férfinek írja le, amolyan laza művészfazonnak. Egy másik boldog kivételezett - a Los Angeles-i raktár tulajdonos, akitől annak idején Banksy bérelte az épületet a kiállítása számára, - hasonlókat mond: fickó, poló, short, edzőcipő. És egyébként megerősítette, hogy arról a férfiról van szó, akit a The Daily Mail-nek sikerült lelesifotóznia. 

banksy_daily_mail.jpg

Nem, nem arról. Ezt Banksy üzente a nyilatkozatra reagálva.  És az sem biztos, hogy a Los Angeles-i raktáros személyesen Banksy-val találkozott. Talán a csapatának valamelyik tagjával... Mert annyi biztos, hogy egész tábora van. Különben hogy tudna napok alatt telefesteni egy metropolist: New York-ban egyik reggelről a másikra a város legkülönbözőbb pontjain tűntek fel képei. Vagy Izraelben, életveszélyes területeken. Kell, hogy legyenek segítői, hiszen valakinek csak vezetnie kellett a The Sirens of the lamb teherautót! Valakinek csak pucolnia kellett városszerte a McDonalds-ot parodizáló bábú hatalmas cipőit …

banksy-mcdonalds-hed-2013.jpgHát, hogyne! A segítők némelyike el is mondta, hogy megbízójuk titoktartási szerződést íratott alá velük. És hogy egyébként a megbízó személyesen Banksy volt-e, azt ugyan honnan tudnák ...  Újabb bizonyíték arra, hogy Banksy valójában nem egy személy, hanem  sok. Egy szervezett csoport: több hasonló stílusban dolgozó graffitis és segítőik “szövetsége”. (És igen, élükön egy nő! Szinte biztos...)  Valószínűleg ezért sikerült hosszú évekig titokban tartania Banksy kilétét. Így lehet, hogy soha egyetlen járókelő se tudta a mindenkinél kéznél levő telefonnal lefotózni, hogy a zsúfolt nagyvárosok temérdek köztéri kamerájának egyetlen felvételén sem látható, hogy soha senki nem kapta rajta munka közben, pedig tömegek űznek sportot a Banksy-zásból…

Meg azért, mert – valljuk be, a titokzatosság része a “produkciónak”.  A “Ki a csoda az a Banksy” szappanopera évek óta műsoron van világszerte. A coming out rövid úton megölné a show-t …

banksy_new_york_harlem_girl.jpg

 

10 elképesztő sztori Banksy-ról, avagy ..... itt a 3. rész

…amely folytatása az elsőnek, ahol három elképesztő sztoriig jutottunk. meg a másodiknak, ahol még hármat rádobtunk.

7. Egy szép októberi napon, 2013-ban egy bajszos fazon kiült a New York-I Central Park-ba, kipakolt egy csomó képet és kiírta, hogy “Banksy nyomatok 60 dollár/ darab”. Senki rá se hederített. Akik észrevették, azok is azt gondolták, hétköznapi parasztvakításról van szó: Banksy itt van a városban, és ez alkalomból egy ügyes ember megpróbál méregdrága “szuveníreket” rásózni a turistákra. Ezrek haladtak el el úgy az árus mellett, hogy eszükbe se jutott egy pillantást is vetni képekre. Mindegyik eredeti volt. Nagyjából 30 ezer dollár/darab. Csak néhány mű talált gazdára, az egész napi bevétel nem volt több 500 dollárnál….

122402156-e138613232363banksy_for_sale.jpg

Nem, nincs tanulság. Nem kell a jövőben figyelmesebben sétálgatni a Central Park-ban. Több “leértékelés” nem lesz. Ezt Banksy közölte másnap. Tehát ha valaki sétáltában 60 dolláros Banksy feliratú képeket lát egy utcai árusnál, jobb, ha tudja, hogy azok 60 dolláros Banksy feliratú képek….

8. Banksyt nagyon lopják. Nem is nehéz, hisz műveit nem hét lakat alatt őrzik múzeumokban vagy páncélszekrényekben – köztéren kínálják magukat a rosszéletűeknek. Pár évvel ezelőtt New York-ban emeltek el egy egyiptomi szfinkszet ábrázoló, törött téglákból összerakott Banksyt. Egyszerűen felpakolták a téglákat egy teherautóra és a műnek nyoma se volt. A környékbeliek később mesélték, hogy egy neves galéria jelentős pénzt ajánlgatott, ha valaki ellopja a szfinkszet. Úgy látszik, sikerült értő fülekre találniuk….

sphinx-e1386134534521.jpg

Londonban egy szálloda faláról operált le valaki egy Banksy művet. Hogy aztán kitegye 17 ezer fontért az eBay-re… No comment.

article-2187721-1486ec91000005dc-716_634x472.jpg

Egy másik, szintén londoni alkotást ugyancsak fallal együtt gyűjtött be a lelkes rajongó. Később egy magángyűjtő aukcióján bukkant fel… Banksy annyira kapós, hogy egy New York-I üzlettulajdonos biztonsági őrt állított a háza falán levő falfestmény mellé, Nagy-Britanniában pedig biztonsági üveget tettek némelyikre. Azok a közterületfelügyelők, akiknek egyébként napi feladatuk a graffitik eltávolítása…

9. Mielőtt azonban az egyszerű világhírű grafittiművész bélyegét rásütnénl Banksy-ra, emlékezzünk meg széleskörű tehetségéről: álljon itt egy “másfalta” alkotás is. Hölgyeim és uraim, következik a “Sirens of the Lamb” New York-ból. meat_truck_04.jpg

Húsiparban járatlan művészetkedvelők számára: ez egy olyan teherautó, amellyel az állatokat szállítják a vágóhídra. Nem annyira kitömött plüss kedvenceket, és normálisan nem ilyen hangot ad, de a művészet az művészet. A járgány és rakománya két hétig járta New York utcáit különös tekintettel a húsiparral/vendéglátással foglalkozó környékekre. A művész üzenetét mindenki rakja össze magának…..

(majdnem)10. Abban a két hétben, míg Banksy New York lakosságát boldogította, állítólag nem volt mindenki osztatlanul boldog. Ezek közé tartozott a Nagy Alma polgármestere és az a több tucat rendőr, aki az előbb említett polgármester utasítására Baksy-t kereste minden bokorban… Londonban is újságírók és kíváncsiak hada nyomoz utána… de Banksy-t még soha senki nem látta. Illetve talán … az utolsó részben majd erről is …

folyt. köv.

Mindenkinek van mamája, avagy anyák napi Picasso ... (és Dali)

Ez itt Picasso mamája, Maria Picasso y Lopez. (Minden) szeme a helyén, orra csak egy van, füle a fején ...  és becsszó Picasso.

picasso_s_mother_1896.JPG

Ez Dalí mamája. Úgy látszik, a mamák a legrenitensebb fiúkat is kordában tudják tartani...

1920_dalis_mother.jpg

És ha ezen a két édesanyán túljutottunk, a többi magától értetődően olyan szép, amilyen...

Ez itt  a gyönyörű Gauguin mama.

paul_gauguin_s_mother_1890.jpg

És itt van  van Gogh anyja, Anna Carbentus van Gogh. Megfestve egy fekete-fehér fotó alapján - saját zsenialitása által gyötört fia ecsetjével.

t_van_gogh_portrait_of_the_mother_of_the_artist_1888.jpg

És érdemes még egy pillantást vetni Dürer anyukára - valamikor 1471 és 1525 között.

albrect_durer_1471-1528_portrait_of_barbara_durere_the_artist_s_mother_1490.jpg

Meg Renoir mamára 1860-ból.

pierre_renoir-1860.jpg

....meg persze mindenkinek a sajátjára.

Aki pont ide férne...

 

 

 

 

 

 

10 elképesztő sztori Banksy-ról, avagy … itt a 2. rész

…amely folytatása az elsőnek, ahol három elképesztő sztoriig jutottunk.

4. Jellemző – nyikorogták az újságírók, amikor két órával a megnyitó előtt még senki sem tudta, hol lesz a Banksy kiállítás. Persze még pont időben kiderült: egy lepukkant, ócska raktárépületben, Los Angeles egyik elegánsnak nem mondható negyedében. Azért mindenki odatalált. Hollywood színe-javával az élen. Az “Épphogy legális” címen futó kiállítás fő attrakciója ez az elefánt volt. Élőben. Talpig tapétának kifestve, hogy tökéletesen beleolvadjon a környezetébe. Az “installáció” címe is mellbevágó “Elefánt a szobában”. Ki gondolta volna. A szegénységet “…vagy valami ilyesmit” volt hivatva szimbolizálni, ahogy a finomlelkű és szociálisan érzékeny lapok írták.

the_elephant_in_the_room_banksy-barely_legal-2006-e1386128532135.jpg

Ha művészi értékeit némelyek vitatják is, az elefánt (kiállítási) tárgyiasulása nem mindennapi teljesítmény: kipingálásához engedélyek tömkelegét kellett megszerezni, az akciót jogilag körbebástyázni. Az állatvédők ennek ellenére nyűgösek voltak, és hangot adtak félelmüknek, mely szerint szegény állat (szül.: India, kora: 37 év) maradandó károsodásokat szenvedhet a “brutális” bánásmódtól. Mire azonban rendesen belelendültek volna a tiltakozásba, a kiállításnak vége is lett. Így csak a pr-t sikerült egy kicsit megtolniuk a figyelemfelkeltő akciókkal…

5. Nem is sikeres, akinek nincsenek utánzói. A leghíresebb Banksy imitátor Hanksy. Banksy stílusában dolgozik, de műveinek modellje és központi témája Tom Hanks, illetve minden, amihez Tom Hanks-nak köze van. Banksy hires patkánya Tom Hanks arcvonásaival. Banksy virágcsokrot dobó tüntetője Tom Hanks-szel és virág nélkül a Számkivetett című filmből. Sajnos, Tom Hanks-re egy teljes ipart nem lehetett alapozni, így Hanksy az utóbbi időben más sztárokat is kénytelen spraybe álmodni. Névváltoztatásról még nem jött hír.

r-hanksy-large570.jpg

6. Banksy nem szereti Paris Hiltont. Vagyunk ezzel még így néhányan, tehát akibe szorult némi jóindulat, annak tetszeni fog Banksy akciója, mellyel a “művésznő” első albuma megjelenésének napját aranyozta be. Valahogy (?) sikerült “megműtenie” 500 cd-t, és belopni a boltokba, az igaziak közé. 500 Paris Hilton rajongónak szerzett nem mindenapi élményt a limitált példányszámú lemezzel. A Banksy-Hilton lemezen persze nem az eredeti zene szólt, hanem … öö… ez:

A cd- borítón a számok címe: “Miért vagyok én hires?”, “Mire való vagyok én?” és hasonlók. Ami pedig a fotókat illeti, én kérek elnézést.... l_paris_202.jpg

 ...további sztorik folyt. köv.

10 elképesztő sztori Banksy-ról, avagy ki ez a LudasMatyiDonQuijoteCyrano…

Banksy a 21. század elejének Salvador Dalija. Hogy kackiás bajusza és párduckacagánya van-e, azt nem tudni. Banksy-t még soha senki nem látta. Ellentétben alkotásaival, ezeket mindenki látta már – házfalon, aluljáróban, Amerikában, Európában, tévében, múzeumban, újságban, neten… mindenhol. Ha pontosan meg akarjuk fogalmazni, kiről is van szó: Banksy az Banksy… Ennél közelebb, még senki nem jutott...

banksy-wallpaper.jpg

A titokzatos graffiti művész az elmúlt évtizedekben valóságos mitológiai hőssé nőtte ki magát. Hőstetteinek híre portálról portálra száll, művein szakértők tömege fanyalog vagy lelkesedik, lépteit drukkerek és ellendukkerek követik napi szinten… A titok azonban évek óta titok, csak a sztorik valóságosak. Mind az itt olvasható 10.

1. Izraelt és Ciszjordániát hatalmas kőmonstrum választja el egymástól: 648 kilométer hosszú, és háromszor akkora, mint annak idején a Berlini Fal volt. A világ egyik legveszélyesebb pontja, és látványnak sem barátságos. Egy szép napon (2005-ben) mind az izraeli, mind a palesztin oldalon élők arra ébredtek, hogy valaki kifestette a falukat. Nem direkt politikai tartalmú művekkel, mozgósító plakátokkal, csak amolyan szőrmentén politizáló, szelíd dolgokkal: az egyik egy ablakot ábrázol, melyből dús növevényzetű kertre látni, a másik a falon lufikkal átemelkedő gyerekeket… csupa finom célzás. Banksy volt. Hogy csinálta, senki nem tudja. Annál a falnál könnyen lelődözik az embert. Hogyhogy nem kapták el, hogy tudta telefesteni egyetlen éjszaka, hogy lehet, hogy nem látta senki…? (A kérdés költői: nem kell beküldeni, nem tudjuk a választ. Azóta se…)

balloon-girl.jpg

2. Bár Banksy a leghíresebb művelője, a graffiti műfaját nem ő találta fel. Ezt valószínűleg levette mindenki, aki járt már aluljáróban, felüljáróban, városban vagy falun… szóval, itt él a 21. században. De művészetté ő tette, ezt senki nem vitatja. Most már. Elődje egy Robbo nevű londoni graffitis volt, ő már a nyolcvanas években megkezdte a munkát. Aztán jött Banksy, és nemcsak alkotott, de Robbo egyik művét is ... khm… átdolgozta. Ahol eddig az virított a falon, hogy Robbo, ott most egy (festett) közterület felügyelő is  állt, kezében ecset, épp módszeresen mázolja le a feliratot feketével. Robbo visszavágott. Tovább alakította falfestményt: a közterület felügyelő nála épp a King szót festette a Robbo elé. Banksy válasza mindössze három betű volt: FUC. Szorosan a King Robbo elé… Két évig ment az adok-kapok, mígnem egyszer Robbo megsérült, méghozzá komolyan. Vagyis nem tudott visszavágni a következő riposztra. Banksy ezt hallva kapitulált: egy éjszaka helyreállította a Robbo grafittit az eredeti formájában.

800px-king_robbo-e1386128696693.jpg

3. Banksy már akkor megoldotta, hogy műveit a legjobb galériákban állítsák ki, mielőtt még műveit a legjobb galériában állították volna ki. 2003-ban elment a londoni Tate Gallery-be és egyszerűen felragasztotta a falra az egyik alkotásást. Órákig ott lógott, mígnem a ragasztó “elfáradt”, és a mű leszédült a falról. Ekkor vették észre, hogy jé, ez nem a kiállítás része. A mű maga egy vidéki házat ábrázoló olajfestmény volt körbekerítve rendőrségi szalagokkal. Mellette kis magyarázó felirat, mely szerint az ország már totál érzéketlen a bűnözéssel szemben, annyira lezsibbasztott mindenkit a bűnügyi sajtóhírek áradata. Ne tessék tapsolni, ez csak az előjáték volt. Banksy ugyanezt a trükköt megismételte a British Múzeumban is: kiakasztott egy ál-barlangrajzot, amely egy szupermarketes bevásárlókocsit toló ősembert ábrázolt. Rajta felirat: “a primitív művészetek e kitűnő állapotban fennmaradt példánya a poszt-kataton korszakból származik”.

14668113_da309ef2db_z.jpg (A poszt-kataton korszakot ne keresse senki a Wikipédiában. Csaxólok, nincs benne.) Ez a mű két teljes napig lógott a múzeumban, mire valaki észrevette és leoperálta. Pár évvel később hasonló titokzatos dolog történt a New York-i Metropolitan Museum-ban, a MOMA-ban, a Természettudományi Múzeumban, a Brooklyn Museum-ban.. És valószínűleg sok más helyen, csak még nem esett le senkinek...

tumblr_mzx69dymux1s6lwupo1_500.gifTovábby Banksy-sztorik postafordultával.

Halld a színeket, lásd a hangokat, avagy Kandinszkij csúcsra jár

Milyen színe van az A betűnek? Milyen hangot ad a sárga? A szín. Semmi baj, jól vagyok. A kérdések igaziak. Vaszilij Kandinszkij válaszolni is tudna…

kandinskywassily.jpg

Az első igazi absztrakt festmény alkotója ugyanis, – ma úgy mondanánk – szinesztéta volt. Még ha nem is tudott róla. Sejtette ugyan, hogy valami különös képesség motoszkál benne, és meg is próbálta felszínre hozni: hangzást próbált teremteni látvánnyal. Egy szimfóniát akart létre hozni a festészet eszközeivel. Színekkel, amiknek hangjuk van. Khm … számára.

A tudományos meghatározás szerint a szinesztézia olyan jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet.  De persze ahogy az lenni szokott, a tudományos világ egyik fele sarlatánnak tartja a másik felét: van, aki szerint Kandinszkij szinesztéta volt, mások azt mondják, egyszerűen csak kísérletezgetett, a művészeti ágak közti határok elmosásával próbálta megújítani a festészetet. Megint mások szerint simán bolond  a./ Kandinszkij, b./ a tudósok ellentábora, c./ mindenki (izlés szerint).

És vannak persze a szokásos akadékoskodók, akik szerint a szinesztézia nem is létezik, csak valami szubjektív képzelődést értelmezünk félre. Mint amikor valaki azt mondja metaforikusan, hogy lilát lát, aki mérges, vagy valaki sárga az irigységtől, esetleg zöld a feje a méregtől, ilyesmik…

(Nem brit!) neurológusoknak azonban nemrégiben sikerült bebizonyítani, hogy bizonyos emberek valóban látják a hangokat: szinesztéták agyának működését vizsgálva azt tapasztalták, hogy amikor kísérleti alanyaik bekötött szemmel zenét hallgattak, agyuk látásért felelős területei is aktivizálódtak. És bár Kandinszkij esetében nincs bizonyíték arra, hogy a festő rendelkezett ezzel a különös képességgel, az tény, már gyerekkorában észrevette, különös, surrogó hangot hall, amikor színeket kever. De ki nem húzta még össze a szemöldökét egy éles, metszően fehér zajra, vagy simult ki egy mélybordó nagybőgő szólóra…?

Leonardóval szólva: „A festészet olyan költészet, amely inkább látható, mint érezhető, a költészet pedig olyan festészet, amely inkább érezhető mint látható…"

yellow-red-blue-1925.jpg

(És akikben ennek hallatán felmerül a kérdés, hogy hány éves a kapitány… A helyes válasz: kék.)

Festőzsenik rendőrkézen - és persze ezt is Picasso intézte legügyesebben...

Caravaggio, a 17. század festőóriásának neve épp olyan gyakran szerepel a korabeli rendőrségi aktákban, mint a művészeti könyvekben. Illegális fegyverviselés, rendőrverés, garázdaság és némi emberölés. Nagy hatósugarú, sokoldalú bűnöző. Mellesleg korszakos zseni. Persze így 400 évvel később, a sértettek távollétében,  leginkább festőóriásként szeretünk emlékezni rá.st-thomas.jpg

Egon Schiele, múlt századi osztrák festőművész szerette a gyereklányokat. Eleinte csak festeni. Később le is ülte. Akárcsak a pornográfiáért kiszabott büntetést.

egon_schiele_020.jpg

De persze bűnözni, rendőrkézre kerülni, ülni – ehhez nem kell ész. Bűnözni, rendőrkézre kerülni, de sose ülni egy percet se – az a művészet. Ehhez Picasso kell.

Valamikor 1907-ben eltűnt a Louvre-ból egy pár bronzkori ibériai szobor. Tudvalevő, hogy Picasso nagyra tartotta a korszak művészetét, nemegyszer lelkesedéssel beszélt róla. Mitadisten, pár év múlva Picassónál találják meg az eltűnt szobrokat. Róluk mintázta az Avignoni kisasszonyokat.

picasso_demoiselles.jpg

A dologra úgy derült fény, hogy Picasso költő barátja, Apollinaire lebukott, (egy jóakaró feljelentette) mert szintén egy Louvre-ból lopott szobrot tartott a kandallópárkányán…. Persze se Picasso, se Apollinaire nem maga mászott be valami pincerácson át a múzeumba, hogy az éjszaka közepén álarcban elemelje a szobrokat, majd visszakússzon a szomszéd pékség alól fúrt alagúton keresztül... De ugye nem gondolja senki, hogy fogalmuk sem volt a szobrok kétes eredetéről? Hogy ilyeneket nem hoznak ismerősök csak úgy, amikor beugranak délután teára…?! Hogy ez nem orgazdaság? A hatóságok se hitték. Ezért aztán amikor  nem sokkal később, 1911-ben ellopták a Mona Lisát a Louvre-ból, ki jutott eszükbe elsőnek? Igen, Picasso. Meg Apollinaire.

De persze ezt se ők lopták el...

A Mona Lisát egyébként egy szegény olasz lúzer fújta meg. Már ha lúzernek lehet nevezni azt, aki ellopta, de nem kapták el. Ellentétben azzal, aki nem lopta el, de elkapták... Azonban ezt a történetet egyszer már itt megírtuk.

Hogyan tegyünk tönkre könnyen/gyorsan egy százmilliós képet, avagy már megint Picasso

Erről a festményről már sok szó esett.

picasso_alom.jpg

Egyrészt mert Picasso egyik közismert szerelmét ábrázolja, másrészt, mert kalandos élete során elképesztő összegekert cserélt gazdát (...mármint a festmény). Mígnem eljutott Steve Wynnhez, az ismert amerikai kaszinó tulajdonoshoz és ingatlan mágnáshoz. Aki – így szól a történet – annyira beleszeretett, hogy még egy hotelt is el akart nevezni róla, de aztán valahogy elment a kedve a dologtól. Később híre ment, hogy jó pénzért, 139 millió dollárért túl is adott a képen. Barátai körében épp a Picassótól búcsúzott volna, amikor egy rossz mozdulat, és megtörtént a baj: könyökével beszakította a festményt. (Egy másik népszerű feldolgozás szerint éppen billiárdozott, úgy sikerült  elintéznie a Picassót, de ez a lényeg szempontjából mindegy is.)

Az ismerősök szerint Wynnek olyan szembetegsége volt, ami károsította a perifériás látását, ezért könyökölhetett bele a vászonba. Szomorú. De a kaland csak most kezdődik, – tessék kapaszkodni – érdekes számok jönnek. A kép restaurálása hosszú időbe és 90 ezer dollárba került. Utána az értékét 85 millióra taksálták. Wynn a biztósítónak annak rendje módja szerint benyújtotta a kárigényt, majd némi huzavonát követően be is perelte őket. Nem tudni, mi lett a dolog vége, mert peren kívül egyeztek meg, de Wynn állítólag nem tűnt boldogtalannak. Különösen, amikor sikerült nyélbe ütnie a bizniszt, és 155 millió ütötte a markát a Picassóért. Ugyanaz a vevő perkálta le, aki a baleset előtt 139 millióért vette volna meg... A lyuk tehát  – pontosabban a hűlt helye – 16 millió dollárt ér. (De ne támadjon senkinek semmilyen ötlete – valószínűleg nem minden lyukkal lehet ennyit keresni…) jp-painting-tmagarticle.jpg

 

Combját vagy mellét, avagy aktmodell darabokban

Botrány! Ezek a mellek, nem azok a mellek, ezek a combok, nem azok a combok!

manet20.jpgMár maga a kép is felfordulást okozott Franciaországban, amikor Manet benyújtotta az 1863-as Szalon kiállítására. Persze, hogy visszadobták. Később a Visszautasítottak Szalonján is lecsapta a biztosítékot, pedig csak egyetlen napig volt látható... 

És akkor még nem is tudta senki….! A középen, nyakig begombolkozott férfiak társaságában üldögélő nő ugyanis nemcsak szemérmetlenül pőre, de még csak nem is önmaga. Pontosabban: két darabból áll. Az egyik "darabnak" ráadásul elég cifra a története. 

A nőalak arcról ismerős, ő Victorine Meurent, a festő kedvenc modellje, sok műről visszaköszön. A pucér test azonban egy másik asszonyé. Ő már vagy 10 éve Manet szeretője volt. Meg az apjáé. Testestül, lelkestül. Csak egy másik fejjel a nyakán. De ne vesszünk el a részletekben.

Történt, hogy id. Manet gondos atyaként zongoratanárnőt fogadott két neveletlen fia, Edouard és Eugene mellé. Ő volt Suzanne Leenhoff. Arról nincs információ, hogy a három Manet bármelyike is megtanult volna zongorázni, de az évek nem múltak el nyomtalanul. Hamarosan megszületett Suzanne kisfia. A keresztneve Leon volt, a vezetékeneve pedig - szerencsésebb körülmények között - Manet lett volna, de ennél többet nem tudni. Suzanne ugyanis mind az idősebb, mind az ifjabb Manettel ... szoros kapcsolatot ápolt. A kis Leont a béke kedvéért Suzanne kisöccseként mutatták be mindenkinek, és így éltek minenki megelégedésére az összmanet-i idillben egészen a papa haláláig, Aztán a festő annak rendje módja szerint feleségül vette a Manet gyerek anyját. És boldogan … amíg.

Ami pedig a Reggeli a szabadban című festmény pucér nőalakját illeti – a test Suzanne-é. Hogy ezt honnan tudjuk, azt nem tudjuk. Mert mihez képest, ugyebár?!

Persze megpróbálhatjuk ellenőrizni a dolgot. Ez itt Susanne egy másik aktja.

edouard_manet_la_nymphe_surprise_google_art_project.jpg

De talán így, könnyebb.

edouard_manet_la_nymphe_surprise_google_art_project_1.jpg

süti beállítások módosítása